A játszótéren. Hol máshol. Anya kiabál:

"Antivénusz, gyere, indulunk hazaaa!"

Elindultam a hang irányába, mert úgy gondoltam, hogy ha egy kislányt az anyukája Anti Vénusznak nevezett el, akkor azt a kislányt nekem bizony látnom kell. Már el is képzeltem a kicsi Anti Vénuszt, aki pufók, vörös, kapa fogai vannak és Hello Kittys matricával van leragasztva az egyik szeme. Esetleg mindkettő. Bemutatkozik, pösze és kiderül, hogy ő Szabó Antivénusz.

Sejtettem, hogy messze járok az igazságtól, de baromira érdekelt, hogy mit hallottam ennyire félre. Ötször mondta és én ötször értettem ugyanazt. Becserkésztem hát az addigra már lila fejjel üvöltő anyukát és láttam, hogy két gyereke cikázik a bokrok között, de inkább alatt. Két gyerek? Hát akkor talán Anti és Vénusz? Addig álltam ott, míg végre rájöttem, hogy a két bokorugró Vajki és Lédus. Még kellett pár perc, mire megkódfejtettem, hogy Vajk és Léda a két kis anyját szivató genyó, akik  biza' nem akarnak hazamenni.

Előrebocsájtom, hogy az ízlés az egy olyan, amin nem lehet vitatkozni.

Mégis elgondolkoztam, hogy "merte" ezeket a neveket választani és direkt adott-e a gyerekeknek becézhetetlen neveket, hogy aztán -i és -us képzőkkel nyakát szegje az ősmagyar és a görög névnek.

Az egy dolog, hogy az ember a vezetéknevét készen kapja. Nincs apelláta, hogy nem tetszik, túl ilyen vagy túl olyan. Nők esetében, menekülési útvonal lehet egy jól megválasztott férj(név). Persze nem a következő vezetéknevekkel (igen, mielőtt megkérdezitek, a dolgozóban ezekkel a nevekkel én TÉNYLEG találkoztam):

Romolhatatlan

Falábú

Nagyfejű (szerencsére élőben csak vele, de úgy kezdte, hogy röhögjek nyugodtan és egyébként is napokon belül férjhez megy)

Hüvelyes

De mi a helyzet a keresztnevekkel? Hogyan választanak a leendő szülők? Saját játszótéri merítés következik:

1. a nép egyszerűbb gyermeke (Dzsesszika, Anasztézsa, Kájli, Brendon, Rikárdó)

2. biztonsági játékos-konzervatív (Lacika, Gáborka, Katika, Évike. Szigorúan apu és anyu, esetleg a nagyik után, még akkor is becézve, mikor anyu ha szíve után menne, akkora sallert adna, hogy a mászóka adná a párját.) 

3. ultra-konzervatív (Vajk, a hét vezér bármelyike, Emese, Borbála. Bármi, ami elég magyar)

4. értelmiségi-vagány(kodó) (Misi, Miksa, Vince, Zorka, Borka)

5. mainstreamet követő (Bence, Máté, Gergő, Hanna, Emma)

A terhességem hatodik hónapjáig mainstream voltam. Két fiúnév közt ingadoztam. Az egyik harmadik, a másik hetedik volt a toplistán. Aztán egyszercsak átpártoltam az értelmiségi vagánykodók közé. Azért vagánykodó és nem vagány, mert végül szláv nevet kapott, szláv felmenők hiányában. A Milos név régóta tetszett a szememnek és a fülemnek is, de a család persze vadul licitált, hogy Gergő vagy Bence legyen a kiskrapek (a vezetéknév két 'á' hangzója sajnos alaposan szűkítette a kört). Aztán amikor A. is megemésztette úgy két hónap alatt, sőt rájött, hogy tetszik neki, bejelentettük. Persze megkérdezték, hogy lesz-e másik neve, meg hogy hogyan fogjuk hívni/becézni, meg hogy elmentek-e nekünk otthonról. De megtettük. És nem bántuk meg. Ugyan a kórházban hibajavítóval nyalták le az ékezetet az 'o' betűről, a postás Milos első levelének kézbesítőjén a 'k' betűt próbálta meg reménytelenül eltűntetni és a többiek pedig bólogatnak, hogy szép név, de másnap már Milánnak hívják.

Fogja-e szeretni? Tudja-e majd viselni? Nem fogják csúfolni? És ha félrehallják? Annyi kérdés. Pár év múlva válasz is lesz, persze addigra mindenki rájön, hogy mennyire tuti név ez a Milos és toplista harmadik lesz :D